Viszonylagosan hosszabb csend után Imre Kertesz, a Berlinben élő hivatásos magyargyűlölő úgy érezte, hogy újra eljött az idő egy komolyabb váladékozásra. Az elhatározását aztán tett is követte, amelynek eredményeképpen a múlt csütörtöki Le Monde délutáni számában, egy egyoldalas interjú keretében gyalázta ismét Magyarországot és a magyarokat.
Az újabb lejárató lehetőségnek a nagyon felvilágosult francia lap természetesen örömmel adott helyet, az pedig már egyátalán nem zavarta őket, hogy Kertesz saját maga által is bevallottan, az utóbbi években nem nagyon járt Magyarországon és így lényegében egyátalán nincs tapasztalata a honi állapotokról. De ez nem okozott gondot se Kertesznek, se a Lömondnak, hisz a lényeg nem is az objektív tájékoztatás volt.

A gyanútlan francia olvasó átrágva magát a riporton végeredményben megtudhatta, hogy manapság Magyarországon a fiatalság fasiszta, a zsidó- és cigánygyűlölet pedig szükséges, primitív víziója a nemzetnek. Továbbá kiderült, hogy Magyarországnak sem értelme, sem magyarázata nincsen, de a magyarok azért görcsösen ragaszkodnak végzetükhöz, és ami a legdurvább, hogy még mindig nem néztek szembe a holokauszttal.

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez a szellemi óriás ezeket csak úgy, mintegy egy szuszra előadott fröcsögés gyanánt belemondta a mikrofonba, annak jelezném, hogy nem így történt, mivel Kertesz meg is magyarázott mindent, mely szerint alapvetően a „kettős polaritás áll a helyzet hátterében”:

„A problémák gyökere oda vezethetők vissza, hogy a magyaroknak kettős – nyugati és keleti – identitásuk van. Ennek oka, hogy az iskolákban már a gyerekek is azt tanulják, hogy a magyarok Ázsiából vándoroltak Európába, hogy őseik az Uráltól délre eső sztyeppékről érkeztek a Kárpát-medencébe, majd felvették a kereszténységet. Ez pedig ellentmondásos helyzetet teremt, hiszen mások egy keresztény és mások egy törzsi társadalom normái.”

De mint az interjúból később kiderült nem csak az általános iskolásokkal van baj. Az ”író” a riport során felidézte egy tíz évvel ezelőtti emlékét, amikor egy német útlevéllel rendelkező magyar diák egy budapesti egyetemen eltöltött félév után „undorral” beszélt neki arról, hogy a magyar egyetemisták mekkora mértékben támogatják a szélsőjobboldalt. Ekkoriban - a német diák szerint - a világban a diákok mindenhol baloldaliak voltak, csak Magyarországon létezett ennyire „konformista és fasiszta” fiatalság. „Kerestük a magyarázatot. Hiába. Minden nem magyarázható. Nem lehet mindent megmagyarázni, néha el kell fogadni a tényeket. Magyarország egy olyan fatalitás, amelynek sem értelme, sem magyarázata nincsen, s egyedülálló Európában. A magyarok ragaszkodnak a sorsukhoz. Egy nap majd valószínűleg úgy fognak elbukni, hogy nem fogják tudni, miért történt.”

Aztán következett egy kis holokausztozás és egy kis cigányozás, mivel az ezen ügyek miatt valló mély aggódás, ugye nem maradhat ki egyik felvilágosult beszélgetésből sem. „Magyarország nem dolgozta fel a holokausztot, nem tartott lelkiismeretvizsgálatot, és soha nem tette fel magának azt a kérdést, hogy miért került szisztematikusan a történelem rossz oldalára. Magyarországon a zsidó- és a cigánygyűlölet szükséges, primitív víziója a nemzetnek.”

Ez van. Legalábbis Kertesz szerint. És ezek szerint ez van a magyar kormány szerint is, mivel a múlt csütörtök óta a fenti kijelentésekre egyetlen hivatalos reagálás nem érkezett. Jó, persze lehet azt mondani, hogy a kormánynak nem kell minden jött-ment idióta megnyilvánulását kommentálnia, de azért itt egy kicsit talán más a helyzet. Itt mégiscsak az egyetlen ”magyar” irodalmi Nobel-díjas szólalt meg, mégha a magyarok jórésze teljesen jogosan, nem is tartja se magyarnak, se Nobel-díjra méltónak Kerteszt. Azonban ezt külföldön, átlag társadalmi szinten valószínűleg nem sokan tudják, így nekik csak az jön le, hogy egy rangos világdíjjal elismert ember, látszólag tapasztalatokkal felvértezve mond ezt-azt Magyarországról.

Ennek ellenére tényleg nincs hivatalos megnyilvánulás az ügyben. Semmi. Egyetlen tiltakozó közlemény nem került kiadásra, de még az sem történt meg, hogy figyelmeztetésből kivegyék, vagy legalább meglebegtessék annak a lehetőségét, hogy kiveszik a Kossuth Rádió műsorából, a déli irodalmi félórában mostanság felolvasott Kertész művet. Igen, mert most ebben a súlyosan nácifertőzött országban ez megy. Két hónapon keresztül a Gályanapló című művet adják maga az író és Kulka János prezentálásában.

Mit mondhatnánk erre az egészre?

Ugyan lehetne vitatkozni, az igaztalan állításokat pontról pontra megcáfolni, de azt hiszem, hogy akadémikusan, a felvilágosult elveket, a nagyon demokratikus és persze a nagyon kulturált magatartásformát figyelembe véve nekünk innen az utcáról mégiscsak egy olyan mondat maradt, ami pontosan kifejezi azokat a gondolatokat, amik az ügy kapcsán bennünk megfogalmazódtak, amit röviden és tömören, válaszul az író úrnak üzenni tudunk:

Elmész Kertesz, te a bús picsáb@!

 

 http://radicalpuzzle.blogspot.com/