Az összetartozás lángja Canberrában

Mindenekelőtt, mert ekkorra már befejeződik a gabona aratása és a magyar nemzeti műveltségben a kenyér szinte vallásos fontosságú szereppel rendelkezik. Érdekes módon, nem a birka, vagy a marha, vagy a sertés, hanem a kenyér – amely egy közvetett igazolás, bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a hagyományos magyar műveltségre nem az állattenyésztés, hanem a gabonatermelés a jellemző.

Augusztus 20 az új kenyér ünnepe – hirdették a bolsevikek, amikor az ünnepeket át kellett keresztelni, nehogy az emberek emlékezzenek a múltra – leginkább a vallási emlékeket kellett elhomályosítani ezzel. Merthogy korábban az ünnep Szent István, a Magyar Királyság első fölkent királyának a névünnepes is volt. Ezen a napon volt Szent István temetése Halála napja – augusztus 15. – pedig Nagyboldogasszony ünnepe, akit Szűz Máriával azonosítottak azok után, hogy Szent István fia, Imre halála után az országot neki ajánlotta, az ő védnöksége alá helyezte. Innen ered a későbbi meghatározás: Regnum Marianum, Mária uralmi területe, országa.

Alkotmány ünnepe – toldották meg később a bolsevikek, mert ezen a napon törvényesítették az új, a kommunizmusra hajazó alkotmányt, amely a törvénykezés házaiban egészen napjainkig érvényes volt, holott a magyaroknak a Szent Korona értékrend alapján a Szent Korona Eszmében, tanban megfogalmazva ezeréves alkotmánya volt – és van.

Az ezeréves alkotmány érvényesülését azonban a trianoni békediktátum után fel kellett függeszteni, mert a magyar nemzet a szétszakítottsága miatt képtelen volt annak feltételei szerint élni. Megszűnt az egységes nemzet egységes akaratának a kifejeződése, ezért a magyar nemzet ügyeiben határozatra képtelenné vált. A Szent Korona eszmére alapozott alkotmány valódi felfüggesztése azonban az ország német megszállásakor következett be, majd az azt követő orosz megszállás már lehetővé sem tette az érvényesülését.

Az ország népének, a nemzetnek a szétszakítottságát hangsúlyozva az 1933-ban Gödöllő a cserkészek nemzetközi találkozóján a színhelyén döntöttek arról, hogy az anyaországból kizárt magyar testvéreikkel valamiképpen mégis kifejezik az összetartozásukat. A cserkésztalálkozón Szent István névünnepén ezért fellobbantották az összetartozás lángját – amihez az elszakított területeken élő magyar cserkészek is azzal csatlakoztak, hogy az összetartozás jeleként azonos időben ők is fellobbantották a maguk lángját.

A világháborút követő diktatórikus évek a cserkészmozgalmat mind Magyarországon, mind az elszakított területeken megbénították. Azonban a láng, az összetartozás lángja a lelkekben tovább élt és a gengszterváltás után felszínre tört. Mégis több mint egy évtizednek kellett ahhoz eltelnie, hogy a gödöllői cserkész világtalálkozó – jamboree – fölemelő gondolata ismét gyökeret eresszen. A kanadai cserkészektől indult el az új mozgalom, de most már nem csak az elszakított területeken élő magyarok, hanem az egész világon szétszórt magyarság összetartozásának jegyében. Hiszen a világháborút követő időkben hatalmas exodust szenvedett a magyarság, az anyaországból és az elszakított területekről százezrek vándoroltak a szabadság vélt világába, a nem kommunista 'nyugatra'. Az idei felhívás így hangzik:

Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon cserkészeink tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak.

2003 augusztusában, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította e fontos kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpátmedencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól, Buenos Airesig, a föld minden magyarok által lakott részein fellángoltak a tábortüzek, vagy gyertyácskák lángjai.

Ma már az évi munkatervünk állandó része a Magyar Szolidaritás Tüze. Kérjük csapatainkat, barátainkat, hogy ezt figyelembevéve, valósítsák meg e tervet.

Eddigi tapasztalatok alapján kérjük, hogy a láng, mindenhol a helyi időszámítás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel a tábortűz/gyertyaláng a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, tehát New Zeland, Ausztrália vonalától kelljen útra és végigkísérve augusztus 20-át, Honoluluban (Hawaii) aludjék ki. Így, amikor Budapesten felröppennek a Szent István napi tűzijáték első rakétái, a Magyar Szolidaritás lángja már 11-12 órája van úton és Honoluluig még ugyanannyi órai útja van hátra.

Valószínűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének cserkészeink és más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás: Tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Buenos Airesben, Caracasban, Sydneyben, Csikszeredán, Münchenben, Oslóban, Torontóban, Krasznahorkán, Calgariban, New Yorkban vagy Kőrösmezőn. Azok, akik a budapesti tűzijátékot nézik, a felreppenő első rakétát tekintsék a magyar szolidaritás tüze fellobbanásának.

Kérjük a magyar szervezeteket is, OTTHON ÉS AZ EGÉSZ VILÁGON , csatlakozzanak e kezdeményezéshez! Ez a világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére.

Kérjük a szervezeteket, egyházakat és személyeket, hogy részvételüket jelezzék E-mailen: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Jó Munkát!

Lendvai-Lintner Imre cscst
Elnök.
Külföldi Magyar Cserkészszövetség

Magyaródy Szabolcs, cscst.
Hunyadi Öcs. Mk.
KMCSSZ

Mi, Ausztráliában élő magyarok azonnal csatlakoztunk a mozgalomhoz. Természetesen csak azokról tudok itt beszámolni, amelyen magam is jelen voltam. 2003-ban Melbourne-ben a Rákóczi református templom előtt lobbant fel az összetartozás lángja – gyertyák lángjaként – majd a templomban Dézsi Csaba nagytiszteletű úr vezetésével tartottunk megemlékezést, énekeltük el a Himnuszt és a Szózatot.

2004 augusztusában Szingapúrban dolgoztam. Két zivatar között esernyővel mentem ki a Nanyang University melletti dombra és gyertyám nem lévén, öngyújtó lángjával csatlakoztam a hagyományokhoz. Nem volt gyertyám, mert elkőtte lázas betegség döntött le két napra a lábamról és annak elmúltával totyogtam ki a szabad ég alá, hogy ha nem is egy óra hosszára, de többször néhány percre lobogjon a láng – lett légyen akármilyen picinyke is. Aznap Szingapúrban is fellobbant az összetartozás lángja!

Amikor elküldtem erről a hírt Kanadába, Magyaródi Szabolcs csak annyit válaszolt: „Erre is csak egy a világba kivert magyar képes.”

Visszatérve Ausztráliába, a canberrai magyarok kicsiny, de lelkes csoportjával jövünk össze minden év augusztus 20-án és lobbantjuk fel az összetartozás lángját. Itt kertes ház lévén, tűzoltói engedéllyel komolyabb lángot gyújtunk – ahogy az egymást követő évek felvételein látható.

A megemlékezés itt magába foglalja a névünnep forrására való emlékező ünnepi beszédet, majd a Himnusz és a Székely Himnusz eléneklését. A lángot a felhívásnak megfelelően mindig pontosan 9 órakor lobbantjuk fel.

Ennek nálunk a gödöllői hagyományokra emlékeztető szertartása van már. A jelenlévők legidősebbje lángot csihol gyufából, vagy öngyújtóból, majd a legfiatalabb kezében lévő gyertyát meggyújtja. Ezzel vonulunk ki a szabad téren elrendezett tűzhelyhez, ahol a gyertyával a legfiatalabb fellobbantja az összetartozás lángját.

Legutóbbi megemlékezésünkre eljöttek a nagykövetség emberei is családjukkal és az akkori legifjabb ember, András, valójában itt találkozott először élő lánggal. Az alábbi kép mutatja a láng Andrásra gyakorolt elbűvölő hatását.

Idén a canberrai magyarok szent misén emlékeznek meg első királyunkról, Szent Istvánról, amikor is a Holy Rosary katolikus templomban Lédeczi Dénes atya Sydney-ből jön hozzánk és celebrál szent misét és tartja meg az ünnepi beszédet. A szent misét követően szeretet vendégséget rendeznek és 9 órakor a Holy Rosary területén lobban fel a canberrai magyarok összetartozását kifejező láng.

Cser Ferenc

Forrás: Cser Ferenc