Kétnapos tárgyalássorozat eredményeképp az elmúlt éjjel megköttetett a megállapodás Boris Tadic szerb elnök és Catherine Ashton, az EU külügyminisztere között. Szerbia az uniós tagországokkal egyetértésben módosítja korábbi, az ENSZ Közgyűlésének benyújtott indítványát, mely továbbra is keresztbe tett volna Koszovónak. A döntés pozitívan hathat a térség stabilitására, de nem kérdés, hogy a szerb vezetésnek odahaza súlyos támadásokkal kell majd megküzdenie.

Két hónap sem telt el azóta, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság meghozta nagy port kavaró ítéletét Koszóvó függetlenségének jogszerűségéről, máris itt az újabb fordulat. Akkor a bírák nem találtak jogszerűtlenséget az egykori szerb tartomány elszakadásában, emiatt Szerbia beadványt intézett az ENSZ-hez, melyben arra kérte a szervezetet, hogy bírálja felül saját legfelsőbb bírói szervét. A szerb lépés nem csak a koszovói albánokat dühítette fel, de azok legfőbb szövetségesei, az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió legbefolyásosabb tagállamai is nemtetszésüket fejezték ki.

Végül pár órával azelőtt, hogy az ENSZ Közgyűlése elkezdte volna tárgyalni a szerb beadványt, Szerbia némileg váratlanul meghátrált és egy, az EU-val közösen átírt, egyáltalán nem harcias dokumentumot vitt el a világszervezet elé. Az új szövegből hiányzik az albánok és az USA által is leginkább sérelmezett rész, miszerint Koszovó elszakadásának módja elfogadhatatlan, illetve a tartomány sorsát illetően minden nyitott kérdést újra kell tárgyalni, így annak függetlenségét is.

A markáns szerb véleményt Catherine Ashton uniós külügyi vezető és Boris Tadic szerb elnök tárgyalásai után felváltotta egy új formula, miszerint Szerbia "tudomásul veszi a Nemzetközi Bíróság döntését és üdvözli, hogy az EU kész közvetíteni Koszovó és Szerbia között"- számol be a belgrádi B92 rádió.

A koszovói függetlenség 2008-as egyoldalú kikiáltása óta a szerb külügy szinte legfontosabb céljává vált, hogy a világ elől elszigetelje az albán tartományt, de legalábbis megakadályozza az önálló Koszovó nemzetközi elismerését. Vuk Jeremic külügyminiszter, akit egyesek csak "Mr. Koszovóként" emlegetnek, korábban látszólag mereven elutasította nem csak a tényt, de még a puszta gondolatát is annak, hogy Koszovó nem Szerbia része többé.

A tegnapi fordulat mindazonáltal nem előzmények nélküli. Korábban több nyugat-európai politikus figyelmeztette Belgrádot, hogy a kívánt uniós csatlakozás nehezen jöhet össze, ha nem enged Koszovó ügyében. Az elmúlt két hétben William Hague, brit külügyi államtitkár és Guido Westerwelle, német külügyminiszter is felszólította szerb kormányt, hogy az vagy vesse el a beadványát, vagy kezdjen el tárgyalni róla az EU-val.

A megváltozott szerb álláspont közzétételekor Tadic elmondta szerb állami Radio Srbija-nak, hogy a módosítások semmi szín alatt nem jelentik azt, hogy Koszovó függetlenségét Belgrád is elismerné, ezzel szemben lehetővé válik, hogy a szerb és az albán felek végre tényleg tárgyalóasztalhoz üljenek. Az elnök azt is elmondta, hogy a közös beadvány megalkotásában nagy szerepe volt azoknak az uniós országoknak, melyek még nem ismerték el Koszovót, így hálás Spanyolországnak, Szlovákiának, Ciprusnak, Romániának és Görögországnak.

A döntés meghozatala előtt a kormány tagjai telefonon értesítették az államfőt, hogy a szerb kabinet teljes támogatásáról biztosítja a tárgyalások során. A bejelentés után a hazai ellenzék reakciójára sem kellett sokat várni, Slobodan Samardzic, a Szerb Demokrata Párt alelnöke közölte, hogy Tadic és a kormány egyszerűen megadták magukat a Nyugatnak. A politikus hozzátette, hogy a beadvány megváltoztatásával Szerbia saját magát és saját népét verte meg az ENSZ Közgyűlése előtt- tudósít a BalkanInsight.com hírportál.

Úgy tűnik, részben az uniós külügy sikeres beavatkozása miatt is, Szerbia megkezdte az utolsó olyan kérdés lezárását is, mely akadálya lehet uniós csatlakozásának. A szerb döntéshozók feje azonban főhet amiatt, hogy hogyan fogják megmagyarázni odahaza a szerb nemzet számára oly fontos Koszovó ügyében tett engedményeket, melyek végső soron elvezethetnek odáig, hogy Szerbiának nem lesz más választása, mint tényleg elismerni Koszovót független államként.

Forrás: Kitekintő.hu - Molnár Tamás