Frakciótársa, Dúró Dóra azt mondta, pártja támogatja a tartós tankönyvek bevezetését és fajtáinak várható radikális csökkentését, a nemzeti alaptantervben a tartalmi elemek megjelenését, a testnevelés óraszámának megemelését, valamint az érettségi rendszerének tervezett átalakítását, bár utóbbi inkább szerinte inkább a homályos elemek közé sorolható. A politikus ugyanakkor közölte: elhibázott lépésnek tartják a tankötelezettség korhatárának leszállítását, valamint az oktatási jogok biztosa intézményének "kiüresítését". A Jobbik javaslatai közül kiemelte a bentlakásos iskolák hálózatának létrehozását, továbbá az érettségit érintően az egységes vizsgakövetelményeket és a felvételi lehetőségének megtartását.
A Jobbik harmadik vezérszónoka, Farkas Gergely az iskolák fenntartásával kapcsolatban azt mondta: sem az önkormányzati, sem az állami fenntartást nem támogatják, előbbi ugyanis egyenlőtlenségeket okoz az oktatás területén, hiszen minden településnek mások a bevételei, utóbbi pedig olyan általánosításhoz vezet, ami figyelmen kívül hagyja a helyi közösségek érdekeit. Ezért a Jobbik a közös fenntartást tartaná helyesnek.
    Az egésznapos iskoláról úgy vélekedett, hogy nincsenek meg az ahhoz szükséges feltételek, továbbá bírálta azt is, hogy a tervek szerint változik az igazgatóválasztás menete, és az oktatásért felelős miniszter döntene majd a kormányhivatal véleményét kikérve.

Ferenczi Gábor azt mondta, a Jobbik reménykedik abban, hogy az új nemzeti alaptantervnek része lesz a magyar ontogenezis elméleteinek tanítása, a rovásírás és a "helyes történelemoktatás", illetve gyermekek nemzeti szellemben történő nevelése is.
    A beterjesztett javaslat a szakmai döntések helyett a politikaiakat preferálja - értékelte az ellenzéki politikus, aki elfogadhatatlannak nevezte a kötelező óraszámok emelését, különösen amiatt, hogy - számításai  szerint - egy átlagos pedagógus kevesebbet fog keresni az adótörvények változtatása miatt. A tervezetből kimaradt a pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatása is - tette hozzá.

Jobbik: felemás érzések a mindennapi testnevelésóra kapcsán     
    
Szilágyi György, a Jobbik képviselője azt mondta: felemás érzési vannak a Jobbiknak a mindennapi testnevelésóra bevezetése kapcsán, hiszen egyrészt örülnek, hogy benne van törvényjavaslatban a heti öt kötelező testnevelésóra, de ebből ki lehet váltani műveltségterületi oktatással, amit nem tudni, pontosan mire vonatkozhat. Másrészt, a versenyszerűen vagy amatőr szinten sportolók felmentést kaphatnak a testnevelésórák alól, ami sok visszaélésre adhat lehetőséget, mert az iskolák nyilván nem fogják ellenőrizni, hogy a gyerekek valóban járnak-e edzésre vagy sem.

Új civiltörvényt alkot a kormány

Jobbik: nem szabad kormányzati ellenőrzés alá vonni a civil szférát

Szávay István, a Jobbik első vezérszónoka indokolatlannak nevezte azt a sietséget, amivel a törvényt a parlament elé terjesztették. Hangsúlyozta, hogy a jogszabályt szombaton nyújtották be és hétfőn már az első bizottság tárgyalta.
Nem értett egyet azzal sem, hogy egy új testületet hoznak létre a Nemzeti Civil Alapprogram helyett, amelyet véleménye szerint a kormány mára már "kivéreztetett". Azt viszont üdvözölte, hogy a javaslat több joghézagot betöm és korábban nem szabályozott területekkel is foglalkozik.
A politikus azt mondta, hogy a meglévő vagy feltételezhető visszaéléseket nem úgy kellene megszüntetni, hogy kormányzati ellenőrzés alá vonják a civil szférát. Elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy a miniszter az összeg tíz százalékáról saját hatáskörében dönthet.
Bödecs Barna hangsúlyozta, hogy a közhasznúság fogalma nem szűkíthető le a tervezett állami feladatok átvállalására, mert ez az értelmezés hatalmas űrt hozna létre a civil szektor működésében.

MTI - JPA